A m�sodik ipari forradalom eredm�nyei megteremtik n�h�ny orsz�gnak, t�bbek k�z�tt az Egyes�lt �llamoknak, N�metorsz�gnak �s Jap�nnak, a gyors fejl�d�s lehet�s�g�t, amivel ezek az �llamok �lnek is. Sz�d�t� m�rt�kben fejl�dik els�sorban az iparuk, a XX. sz�zad elej�re kin�vik nemzeti piacaikat, gyarmatokat szeretn�nek szerezni. Mivel azonban a klasszikus gyarmatos�t�s m�r lezajlott, nemigen maradt szabad ter�let az �j gyarmatos�t�k sz�m�ra, ez�rt mer�l fel az � r�sz�kr�l vil�g ter�leti �jrafeloszt�s�nak az ig�nye. M�sik l�nyeges oka a vil�gh�bor�nak a Balk�non a nemzeti �llamok k�rd�s�nek megoldatlans�ga. Utolj�ra, de nem utols�sorban a n�met-francia ellent�t is hozz�j�rul a vil�gh�bor� kirobban�s�hoz, a franci�k �gnek a revans v�gy�t&oactel. A k�t nagyhatalom verseng�s�nek eredm�nye a sz�vets�gi rendszerek kialakul�sa. El�sz�r N�metorsz�g t�rekv�seit koron�zza siker, 1882-ben l�trej�n a k�zponti hatalmak sz�vets�ge N�metorsz�g, az Osztr�k-Magyar Monarchia �s Olaszorsz�g r�sz�r�l. Franciaorsz�g, Oroszorsz�g �s Anglia 1907-ben k�ti meg az antant sz�vets�g�t. Mindk�t sz�vets�gnek vannak er�s �s gyenge pontjai. A k�zponti hatalmak sz�vets�g�nek kedvez az �llamok f�ldrajzi helyzete, azaz, hogy �sszef�gg�en helyezkednek el, k�nnyebb a csapatok mozgat�sa, r�szben ez�rt sz�razf�ldi hadsereg�k j�val �t�k�pesebb, valamint hasonl� az �llamberendezked�s�k. Az antant el�ny�re v�lik, hogy �ri�si gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimer�thetetlen tartal�kokat jelent. A gyarmataik v�delme �rdek�ben ezek az orsz�gok igen komoly adiflott�val rendelkeznek, ez�rt a hadseregfejleszt�st is ilyen ir�nyban v�gzik. Itt a politikai rendszerek szil�rdabbak, �s nagy p�nz�gyi tartal�kokkal rendelkeznek, mert az Egyes�lt �llamok Angli�t t�mogatja hadi hitelekkel �s seg�lyekkel. A h�rmas sz�vets�g h�tr�nyai, hogy Olaszorsz�g 1902-ben titkos sz�vets�get k�t Angli�val, �gy, hogyha a k�zponti hatalmak megt�madj�k Angli�t, Olaszorsz�g kinyilv�n�tja semlegess�g�t. Ezeknek az orsz�goknak nincsenek gyarmataik, ez�rt nem rendelkeznek sz�mottev� tartal�kokkal. Mivel a k�zponti hatalmak Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt helyezkednek el, ez�rt el�rel�that�lag t�bbfrontos h�bor�t kell v�vniuk, ami a k�nnyebb legy�zhet�s�g�ket jelenti. Az antant h�tul�t�i a sz�tsz�rt fekv�s �s a fejletlen orosz gazdas�g.
A n�metek tiszt�ban vannak el�nyeikkel �s h�tr�nyaikkal, ennek megfelel�en dolgozz�k ki 1905-re a Schlieffen-f�le haditerv�ket. Eszerint a n�metek lerohanj�k Belgiumot, �s rajta kereszt�l Franciaorsz�gba nyomulnak, ahol legy�zik az egyes�tett angol-francia seregeket. Ek�zben a Monarchia lerohanja Szerbi�t, ezut�n a k�t hadsereg egyes�l �s egy�ttesen vonulnak Oroszorsz�g ellen, ami rosszabbul felszerelt �s nehezebben mozgathat� hadsereggel rendelkezik. Az eg�sz t�mad�s negyven napra van tervezve, teh�t egy vill�mh�bor�r�l van sz�. A n�metek terv�k siker�ben nagyon b�znak, viszont Ferenc J�zsef �s Tisza Istv�n egyenl�re ellenzik a h�bor�t. A n�met magabiztoss�got fokozza, hogy a k�zponti hatalmak t�nylegesen felk�sz�ltek a h�bor�ra, viszont az antant csak v�dekez�sre rendezkedett be, �s fokozza a hadseregeinek a felszerel�s�t.
Mint minden h�bor�hoz, ehhez is kell egy �r�gy, amit a k�zponti hatalmak Ferenc Ferdin�nd meggyilkol�s�ban tal�lnak meg. Az Osztr�k-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyar�n Boszni�ban gyakorlatoznak. A hadgyakorlat megtekint�s�re Szarajev�ba utazik Ferenc Ferdin�nd �s a feles�ge, akiket j�nius 28-�n Gavrilo Princip szerb nacionalista anarchista lel�. Ezut�n N�metorsz�gban fokozott h�bor�s hangulatkelt�s folyik, II. Vilmos gy�zk�di Ferenc J�zsefet, hogy itt az alkalmas pillanat a h�bor� megkezd�s�hez, az osztr�k politikusok pedig jegyz�keket k�ld�zgetnek a szerbekhez. II. Vilmosnak v�g�l is siker�l meggy�znie Ferenc J�zsefet, ez�rt a Monarchia 1914. j�lius 23-�n ultim�tumot k�ld Szerbi�nak, amiben a Monarchia k�veteli, hogy Szerbia seg�tse egy, az osztr�kok �ltal kinevezet vizsg�l�bizotts�g mûk�d�s�t, melynek c�lja a gyilkoss�g k�r�lm�nyeinek kider�t�se �s a nacionalista szervezetek leleplez�se. Szerbia j�lius 25-�n elutas�tja az ultim�tumot, mire j�lius 28- �n a Monarchia hadat �zen Szerbi�nak, ezzel kit�r az els� vil�gh�bor�.
Augusztus a had�zenetek h�napja, a sz�vets�geseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat �zen. Augusztus 1-j�n N�metorsz�g Oroszorsz�gnak, 3-�n N�metorsz�g felsz�l�tja Belgiumot, hogy engedje �t ter�let�n a n�met csapatokat, ezzel egyidejûleg hadat �zen Franciaorsz�gnak. A belg�k az angolokt�l k�rnek t�mogat�st, ez�rt Anglia felsz�l�tja N�metorsz�got, hogy �lljon el terv�t�l, �s amikor N�metorsz�g ezt megtagadja, augusztus 4-�n Anglia hadat �zen N�metorsz�gnak. Augusztus 5-�n a Monarchia �zen hadat Oroszorsz�gnak, majd 12-�n Franciaorsz�gnak �s Angli�nak. Jap�n augusztus 23-�n l�p be a h�bor�ba, hadat �zen a k�zponti hatalmaknak, hogy megsz�llhassa N�metorsz�g t�vol-keleti gyarmatait. V�g�l T�r�korsz�g okt�ber 29-�n hadat �zen az antantnak. 1914-ben egyenl�re semlegess�g�t nyilv�n�tja ki az Egyes�lt �llamok, Olaszorsz�g, Bulg�ria, Rom�nia �s G�r�gorsz�g.
A hadmûveletek szint�n augusztusban kezd�dnek, el�sz�r az Osztr�k-Magyar Monarchia t�madja meg Szerbi�t, de a v�rtn�l nagyobb ellen�ll�sba �tk�zik, ez�rt eg�sz 1914-ben v�res harcok folynak ezen a hadsz�nt�ren, �t�t� sikert azonban semelyik f�l sem �r el. Ezzel egyid�ben N�metorsz�g lerohanja Belgiumot, �s bet�r Franciaorsz�gba. Az antant csak szeptemberre tudja er�it rendezni, szeptember 5. �s 10. k�z�tt a Marne foly�n�l angol �s francia csapatok Joffrie t�bornok vezet�s�vel ellent�mad�sba lend�lnek, �s meg�ll�tj�k a n�meteket, kialakul az �ll�h�bor�. Ezzel a vill�mh�bor� terve k�tba esett. M�g augusztusban az k�zponti hatalmakat kellemetlen meglepet�s �ri, az �ltal�nos orosz mozg�s�t�s a v�rtn�l gyorsabban folyt le, az orosz csapatok bet�rnek Kelet- Poroszorsz�gba �s Gal�ci�ba, a k�zponti hatalmaknak k�tfrontos h�bor�t kell v�vniuk. A n�met seregek Hindenburg t�bornok vezet�s�vel augusztus 17. �s 19. k�z�tt megsemmis�tik a m�sodik orosz hadsereget, majd szeptember 6. �s 15. k�z�tt a Mazuri- tavakn�l meg�ll�tj�k az oroszokat, itt is �ll�h�bor� alakul ki. Az orosz el�renyomul�st a Monarchia seregei nem tudj�k meg�ll�tani, de az oroszok a rossz ut�np�tl�s miatt nem jutnak t�l a K�rp�tok vonal�n. Evvel p�rhuzamosan Jap�n elfoglalja N�metorsz�g t�vol-keleti gyarmatait. Okt�ber v�g�n, T�r�korsz�g hadbal�p�s�vel �jabb frontok ny�lnak a Kauk�zusban, a K�zel-Keleten (Egyiptom, Mezopot�mia) �s a tengerszorosokn�l. Az ut�bbi front kialakul�sa miatt az antant megs�rti G�r�gorsz�g semlegess�g�t, �s csapatokat helyez el az orsz�g ter�let�n. A h�bor� elej�n Anglia gazdas�gi blok�dot hirdet meg N�metorsz�g ellen, amib�l a n�metek sikertelen�l pr�b�lnak kit�rni november 1-j�n Helgolandn�l, a blok�d tov�bbra is fennmarad. Az 1914-es �v meg�t�l�se katonai szempontb�l kiegyenl�tett, egyik f�lnek sem siker�l sz�mottev� gy�zelmet aratnia, minden fronton �ll�h�bor� alakul ki.
1915. n�met t�mad�ssal kezd�dik a nyugati fronton, de a frontvonal l�nyegesen nem v�ltozik. Tavaszszal az oroszok Gal�ci�ban t�madnak �s elfoglalj�k Przemysl er�dj�t, ez�rt itt n�met �s osztr�k-magyar csapatokat vonnak �ssze. A k�zponti hatalmak ellent�mad�sa sikerrel j�r, m�jus 2-�n Gorlic�n�l �tt�rik a frontot, �s mintegy 360 km-rel szor�tj�k vissza az orosz csapatokat �szakkelet fel�, Gal�cia nagy r�sze felszabadul. M�jus 23-�n Olaszorsz�g bel�p a h�bor�ba az antant oldal�n, �s megt�madja az Osztr�k-Magyar Monarchi�t. A Monarchia seregei az olaszokat az Isonzo foly�n�l tudj�k csak meg�ll�tani. Okt�ber 14-�n Bulg�ria is bel�p a h�bor�ba, mert el�gedetlen a Balk�n-h�bor�k kimenetel�vel, ez�rt a Monarchi�val k�z�sen lerohanja Szerbi�t, ami kapitul�l. Ugyancsak okt�berben a n�metek Ypernn�l bevetik az els� vegyi fegyvert, ami k�s�bb a harci g�z elnevez�st kapja. Ebben az �vben s�llyed el a Lusitania a n�met tengeralattj�r�k t�mad�sainak k�vetkezt�ben. 1915-ben a h�bor� sorsa m�g mindig nem d�lt el, a k�zponti hatalmak keleten el�rt sikereinek dac�ra, ugyanis minden tov�bbi fronton megmarad az �ll�h�bor�, de a k�zponti hatalmak orsz�gaiban megjelennek a gazdas�gi probl�m�k, legink�bb az ell�t�s ter�n.
1916-ban mindk�t f�l szeretn� eld�nteni a h�bor�t, ez az els� vil�gh�bor� legv�resebb �ve. N�met t�mad�s indul febru�rban Verdun er�dje ellen, a c�l ezzel a szabad �t biztos�t�sa Reims �s P�rizs fel�. A harcok eg�szen ny�rig tartanak, v�g�l j�niusban megindul Haig �s Petain t�bornokok vezet�s�vel az antant ellenoffenz�v�ja a Somme foly�n�l. Az offenz�va �s az ellenoffenz�va nem v�ltoztat az arcvonalon, annak ellen�re, hogy ezek a t�mad�sok jelentik a g�pi h�bor� kiteljesed�s�t, ami abban is megmutatkozik, hogy augusztusra Verdunt sz�tbomb�zz�k, �s mintegy k�tmilli� halott marad csak ezen a harct�ren. M�jusban a Monarchia seregei egy �jabb olasz t�mad�st vernek vissza. M�jus 31-�n �s j�nius 1-j�n v�vj�k az angolok a n�metekkel a j�ttlandi csat�t, mert a n�metek ism�t ki akarnak t�rni a blok�d szor�t�s�b�l. Verdun tehermentes�t�s�re szolg�l az oroszok j�nius 4-�n megindul� offenz�v�ja Bruszilov t�bornok vezet�s�vel. Az oroszok visszafoglalj�k Gal�cia egy r�sz�t, ez�rt a n�meteknek csapatokat kell elvonniuk a nyugati frontr�l, de az oroszok megint megakadnak a K�rp�tokn�l ut�np�tl�s hi�nya miatt. Szint�n Verdun tehermentes�t�s�t szolg�lja a rom�n hadba l�p�s az antant oldal�n, de a rom�n vezet�k ezt ter�leti felt�telekhez k�tik, azaz csak akkor hajland� Rom�nia hadba l�pni, hogyha megkapja Partiumot, a Kelet-Tisz�nt�lt, Erd�lyt, a B�ns�g egy r�sz�t, Bukovin�t �s Dobrudzs�t. Ezeket a felt�teleket az antant augusztus 17-�n elfogadja, al��rj�k a bukaresti szerz�d�st. Emiatt a k�sleked�s miatt Rom�nia csak augusztus 27-�n t�r be Erd�lybe, amikor Bruszilov m�r meg�llt, �gy a k�zponti hatalmaknak nem kell annyi csapatot idesz�ll�taniuk. Szeptember 27-�n n�met �s osztr�k csapatok visszaverik a rom�n t�mad�st, elfoglalj�k Havasalf�ldet, �s december 6-�n beveszik Bukarestet. Ez a ter�let fontos a n�metek sz�m�ra, mert nyersanyagokban gazdag. Az 1916-os �vnek sincs gy�ztese, ha csak katonai szempontb�l n�zz�k az esem�nyeket, de az antant gazdas�ga egy�rtelmûen nagyobb tartal�kokkal rendelkezik, nem utols�sorban az Egyes�lt �llamok t�mogat�sa miatt. A k�zponti hatalmak vezet�i l�tj�k az elk�vetkezend� h�napok, �vek probl�m�it, ez�rt megkezd�dnek a titkos b�ket�rgyal�sok, minden siker n�lk�l, mert az antant most m�r minden�ron gy�zni akar.
1917. febru�r 1-j�n N�metorsz�g meghirdeti a korl�tlan tengeralattj�r�- h�bor�t, amivel c�lja a gazdas�gi blok�d megsz�ntet�se. Ennek eredm�nyek�nt sorra s�llyednek el az antant �s az Egyes�lt �llamok haj�i. Febru�r 2-�n P�terv�rott kit�r a forradalom, meggyeng�l a keleti front, ez�rt a k�zponti hatalmak �gy v�lik, hogy ez a front most nem jelent vesz�lyt, �s �jra a nyugati fronton t�madnak. �prilis 6-�n az Egyes�lt �llamok is bel�p a h�bor�ba a n�met tengeralattj�r�-h�bor� miatt, �s mert az antant orsz�gai ekkorra m�r annyira elad�sodnak n�la, hogy neki sem mindegy a h�bor� kimenetele. Ez a bel�p�s azonban m�g csak elvi, mert amerikai csapatok csak b� egy �v m�lva sz�llnak partra Eur�p�ban. M�jusban az antant �jra t�mad a nyugati fronton, de ez is elakad. J�nius 29-�n G�r�gorsz�g az antant oldal�n hadbasz�ll, ez�rt Franciaorsz�g most m�r leg�lisan helyezhet el t�bb hadtestet a tengerszorosok v�delm�ben. Az antantnak siker�l r�vennie a k�zben megalakult ideiglenes orosz korm�nyt, hogy t�madja meg a k�zponti hatalmakat, hiszen most kev�s csapatot �llom�soztatnak a keleti fronton. J�liusban megindul Kerenszkij had�gyminiszter offenz�v�ja, de ezt a n�metek meg�ll�tj�k, majd m�lyen benyomulnak Oroszorsz�gba, �s csatolj�k a legfejlettebb ter�leteket. Okt�ber 25-�n (november 7.) Oroszorsz�g b�kedekr�tumot ad ki, amelyben egy annexi� �s hadisarc n�lk�li b�k�r�l besz�lnek. Wilsonnak is van javaslata, melyszerint gy�zelem n�lk�li b�k�t k�ssenek, de mindk�t javaslatot elutas�tj�k. Novemberben a Monarchia csapatai a 12. isonz�i csata ut�n �tt�rik a caporettoi frontot, �s a Piave foly�ig nyomulnak el�re, ez�rt az antant k�nytelen csapatokat k�ldeni az olasz hadsereg meger�s�t�s�re. December elej�t�l Breszt-Litovszkban n�met-orosz b�ket�rgyal�sok folynak, az oroszoknak ugyanis fontosabb a forradalmuk, mint a vil�gh�bor�. Lenin �s Szt�lin szerint b�ke kell b�rmilyen felt�telekkel, Trockij v�lem�nye pedig:"se b�ke, se h�bor�". Ez az �v sem hoz l�nyeges v�ltoz�st katonai szempontb�l, a Kauk�zusban t�r�k el�renyomul�s folyik, Egyiptomban �s Mezopot�mi�ban pedig kialakul az antant f�l�nye, a Balk�non az antant meger�s�dik, Olaszorsz�gban a Monarchia t�mad. A k�zponti hatalmakn�l a h�torsz�gban viszont s�lyos gazdas�gi �s politikai v�ls�g alakul ki.
1918 janu�rj�ban Wilson amerikai eln�k kihirdeti 14 pontos b�keterv�t, amit m�g az amerikaiak sem fogadnak el marad�ktalanul. Ugyancsak janu�rban Trockij megszak�tja az orosz- n�met b�ket�rgyal�sokat, mert szerinte a vil�gh�bor� ut�n kit�r a vil�gforradalom, �s ekkor kedvez�bb b�k�t lehet kicsikarni. A megszak�tott t�rgyal�sok "eredm�nyek�nt" N�metorsz�g megsz�llja a Baltikumot, Belorusszi�t, �s Ukrajn�t. A V�r�s Hadseregnek csak febru�r 23-�n siker�l meg�ll�tania a n�meteket Narv�n�l �s Pszhovn�l. Ezekut�n Oroszorsz�g �jra t�rgyal N�metorsz�ggal egy k�l�nb�k�r�l, amit m�rcius 3-�n Breszt-Litovszkban meg is k�tnek. A b�ke tartalma Oroszorsz�g sz�m�ra igen kedvez�tlen, ugyanis N�metorsz�g megtartja az eddig megszerzett ter�leteket, de az orosz forradalom ez�ltal meg van mentve. M�rcius 5- �n N�metorsz�g Rom�ni�val is b�k�t k�t, eszerint a n�met csapatokat kivonj�k Rom�ni�b�l, cser�be a n�metek hozz�f�rnek a rom�n nyersanyagokhoz. Ez a b�ke lehet�v� teszi Rom�ni�nak, hogy k�t nappal a h�bor� v�ge el�tt �jra bel�pjen a h�bor�ba az antant oldal�n, �s �gy sokkal kedvez�bb meg�t�l�st kap. Ugyancsak m�rciusban, �prilisban �s v�g�l m�jusban megindul az utols� h�rom nagy n�met offenz�va a nyugati fronton, amiben minden harck�pes egys�g�k r�szt vesz, ennek eredm�nyek�nt �tt�rik a nyugati frontot, �s beker�tik Reimst. M�jusban megindul az antant ellenoffenz�va, j�liusban �thaj�znak egymilli� amerikai katon�t, az antant csapatok k�z�s f�parancsnokot kapnak, a francia Foch-t, �s j�lius-augusztusban a 2. marne-i csat�ban megverik a n�meteket. Ezut�n N�metorsz�g m�r csak v�dekezik. Az antant csapatok megindulnak t�r�korsz�gb�l Bulg�ria ellen, Bulg�ria szeptember 29-�n kapitul�l. Az egyiptomi �s a mezopot�miai antant csapatok okt�ber 30-�n T�r�korsz�got is kapitul�ci�ra k�nyszer�tik. November 3-�n Padov�ban a Monarchia al��rja a fegyversz�netet a piavei csata �s a bels� forradalmak miatt. November 9-�n a kieli matr�zok fell�zadnak, a l�zad�s �tterjed t�bbek k�z�tt Berlinre is, ahol felkel�ss� m�dosul, ez�rt N�metorsz�g november 11-�n a compiègne-i erd�ben al��rja a fegyversz�netet, ezzel a h�bor� gyakorlatilag befejez�dik.